Mindenki szereti, ha este tovább van világos!

Tudta, hogy Magyarországon akár 2,5 hónappal több világos esténk is lehetne? Jelenleg sajnos a nappali fény időtartama és a legtöbb ember ébrenléte nem esik egybe Magyarországon. Ennek legjobban látható jele, hogy az év nagy részén reggel túl korán van világos, és este pedig elég hamar sötét lesz. Mindez egy nagyon régi időzóna döntés eredménye, amit érdemes lenne újra gondolni, mert nem felel meg a mai tárasadalom igényeinek. A világ nagy részén a Nap később szokott kelni és lenyugodni, mint Magyarországon.

A világos esték előnyei:

Este van a legtöbb emberek szabadideje.

Ekkor vagyunk a családunkkal.

Ki lehet menni az udvarra vagy a kertbe.

Sokan este sportolnak.

A világos estéken jobb a közérzetünk.

Jobb az emberek életminősége.


Jelenleg a GMT+1 időzónában vagyunk és használjuk az óraigazítást.


Hasonlítsuk össze a lehetséges időzónákat!

Magyarország Kormányának 6 szóba jöhető időzóna választása lehet: 3 óraigazításos időzóna vagy 3 óraigazítás nélküli időzóna.

Az óraigazítást használó időzónákban télen és nyáron más az UTC szerinti helyi idő, ezt az egyszerűbb érthetőség kedvéért GMT rövidítéssel használom, míg az óraigazítás nélküli időzónát az UTC helyi idő szerinti nevén nevezem.

Minden időzónának van valamilyen jellegzetessége, előnye vagy éppen hátránya:

Legfontosabb jellemzők röviden a teljesség igénye nélkül.

Számoljunk!

Az időzónák összehasonlítását végezhetjük egyszerű szempontok alapján: például, hogy mikor lenne a legkorábbi és a legkésőbbi napkelte vagy napnyugta?

Az óraigazítás nélküli UTC+1 időzónában reggel nagyon korán van világos és emiatt este is hamar sötétedik, ami szintén előnytelen. Ennek ellenkezője igaz az UTC+3 és a GMT+3 időzónákra, ahol télen a legkésőbbi napkelték túl későn lennének, emiatt ezek az időzónák sem igazán előnyösek.

Vizsgálhatunk bonyolultabb szempontokat is: hány óra napfény megy éves szinten veszendőbe ébredés előtt:

Azok, akik nagyon korán kelnek, azok számára kevés napfény veszik el az év során a jelenlegi GMT+1 időzónában. Akik később kelnek, azok számára már egy másik időzóna sokkal előnyösebb lehet!

Vagy nézhetjük azt is, hány órát kell világítani éves szinten a napnyugta és a lefekvés időpontja között?

Az este későn fekvők általában reggel később is kelnek és a reggel elveszett napfényt este mesterséges világítással pótolják. A reggel elveszett világost egy másik időzóna használatával át lehetne tolni az esti időszakra.

A jelenlegi GMT+1 időzónában igen korán kell kelni és feküdni ahhoz, hogy ne menjen semmi napfény veszendőbe. Az időzónánk nem jó azoknak, akik nem hajnalban kelnek és este tovább vannak ébren – és ez lefedi a társadalom jelentős részét! Az óraigazítás megtartásával a GMT+2 időzóna, óraigazítás nélkül az UTC+3 időzóna lenne a legelőnyösebb a többség számára.


Mikor vagyunk ébren a legtöbben?

A KSH időmérleg kutatása ad erre választ: a Magyarországon élő lakosság nagy része reggel 6 óra és este 22 óra között van ébren. Olyan időzónát kellene használni, ahol a napi világos időszak is erre az időtartamra esik, az alvás idején pedig sötét van. Az alábbi KSH időmérleg ki lett egészítve a jelenlegi GMT+1 és a GMT+2 időzóna napkelte és napnyugta görbével.

A lakosság számára nagyon fontos időszak az esti időszak, hiszen ez a szabadidő ideje, aminek eltöltését nagy mértékben meghatározza, hogy ekkor világos vagy sötét van. Világosban több dolgot lehet csinálni, ezért a szabadidő világosban történő eltöltése javítja az életminőséget.

Megszámolhatjuk, hány olyan este van, amikor világos van este 8 óra után?

Óraigazítás nélkül a jelenlegi alap időzónánk UTC+1 idejét használva a lakosság 10%-kal több energiát használna világításra. Az állandó nyári UTC+2 idő csak 2% megtakarítást jelentene – azért nincs nagy különbség, mert a tavasztól őszig tartó időszakban továbbra is korán kelne a Nap. Az UTC+3 időzóna hozná az elméleti legnagyobb megtakarítást, de ennek ára a télen extrém késői világos reggelek lennének, amit az emberek nagy valószínűséggel nem szeretnének.

Az eredmények azt is megmutatják, hogy Magyarország földrajzi helyén

az óraigazítás egy szükséges rossz.

Az óraigazításnak köszönhetően nem csak energiát takarítunk meg, hanem sok, jól hasznosuló napfényt kapunk az esti órákban (és pontosan emiatt van a megtakarítás).

Az ember okozta klímaváltozás ténye tagadhatatlan. Minden eszközt fel kell használni, ami lehetővé teszi, hogy egy élhető világot hagyjunk hátra utódaink számára!
Az óraigazítás megtartása és a helyes időzóna választása egy könnyen megvalósítható eszköz ebben a folyamatban, ráadásul negatív mellékhatások nélkül.

A GMT+2 időzóna használatával közel megdupláznánk a jelenlegi energia megtakarítást úgy, hogy az emberek számára több világos estét és több lehetőséget adnánk a szabadidejük eltöltésére! Csökkenne a környezeti terhelés is. A tovább tartó világos fokozná a hajlandóságot, hogy az emberek munka után kimozduljanak a szabadba és sportoljanak, ezzel több D-vitamin jutna a szervezetbe, ami jótékonyan hatna az egészségre és a hangulatra – ez pedig hosszú távon akár javuló egészségügyi mutatókat és kiadáscsökkentést is jelentene az ország számára!

Magyarország számára a legjobb választás a GMT+2 időzóna használata lenne, az óraigazítás megtartásával!

Miért lenne előnyös, ha Magyarországon az óráinkat egy órával előbbre állítanánk?

  • Minden este, a szabadidőnkben 1 órával tovább lenne világos!
  • 2020-ban +67 olyan világos esténk lenne, amikor a Nap este 8 óra után még nem ment le! Ez megközelítőleg +2,5 hónap!
  • Tavasztól őszig este a jó időben sokáig lenne világos, ki lehetne menni a szabadba!
  • 2020 március 29-től szeptember 12-ig este 8 előtt nem menne le a Nap! Most ez az időszak 2020. május 4.-től augusztus 12.-ig fog tartani. Ez 101 nap, ami 2,5 hónappal rövidebb, mint lehetne!
  • A Magyarországon élők életminősége érezhetően javulna, mert a hosszabb világos estéken több lehetőségünk lenne a szabadidőnk tartalmasabb eltöltésére!
  • Akkor aludnánk, amikor sötét van és akkor lennénk ébren, amikor világos van!
  • A legtöbbünk ébrenléte szinkronba kerülne a Nap járásával, emiatt reggel és este kevesebbet kellene világítanunk!
  • Télen sem lenne olyan korán sötét, mint most!
  • A több fény miatt szervezetünk több D-vitaminhoz jutna, ez jó hatással lenne az egészségünkre, sokkal kevesebbet költenénk gyógyszerre!
  • Évente -114 GWh energiát takarítanánk meg, ez 9%-os csökkenés.
  • Ez országosan -4.3 Milliárd Ft lakossági energiamegtakarítás lenne!
  • -84 479 tonnával kevesebb CO2-t bocsátanánk ki!
  • Csökkenne az országunk ökológiai lábnyoma, kevésbé terhelnénk a környezetünket, ezzel is hozzájárulnánk a klímaváltozás megakadályozásához!
  • Az időzóna váltásnak nincsenek jelentős hátrányai, az eredmény azonnal látszana!
  • Nyugat Európában pont ilyen időzónában élnek az emberek évtizedek óta!

Mik a jelei, hogy nem jó az időzóna Magyarországon?

  • Nyáron hajnali 4 után nem sokkal világosodik, de napkelte után mindenki alszik még legalább 1.5-2 órát.
  • Nyáron reggel 8 órakor olyan magasan jár a Nap, hogy szinte napozni lehet!
  • Még a leghosszabb nyári estéken is világítani kell lefekvésig 1-2 órát, pedig napi 16 órán át süt a nap, mert reggel átalusszuk, azaz elpazaroljuk a világosságot, emiatt kell aztán este lámpát kapcsolunk.
  • Télen túl korán van sötét: már délután 4-kor sötét van decemberben.

Milyen reális lehetőségeink vannak?

  • A jelenlegi időzónában maradunk: ez a Közép-Európai időzóna, a GMT+1.
  • Előbbre tekerjük az órákat 1 órával: ez a Kelet-Európai időzóna, a GMT+2.

Ha Európai Uniós szinten megszűnne vagy választhatóvá válna az óraigazítás, akkor

  • lehetne egész évben a téli alapidőzónánk, az UTC+1.
  • válthatunk időzónát és lehetne egész évben a nyári időszámítás az UTC+2.
  • választhatjuk az UTC+3 időzónát is, mert ebben az esetben is sokáig van este világos.

Mit nem tehetünk?

Az Európai Unióban a tagállamok közti kapcsolatok hatékony működése érdekében egységes a DST használata. A DST a Daylight Saving Time rövidítése, ez az évi kétszeri óraigazítás. A tavaszi és őszi óraigazításról a döntés joga nem Magyarországé, hanem az Európa Parlamenté, így

Magyarország nem tudja önkényesen megszüntetni az óraigazítást és nem tud kiugrani belőle!

Az Európai Unió rendszeresen vizsgálja az óraigazítás hatását. Az utolsó időszakos felülvizsgálat 2017 októberében volt. 2018 során az Európa Parlament ismét elrendelte ennek a szabályozásnak a részletes felülvizsgálatát és várja a visszajelzéseket a tagállamoktól arról, hogy szeretnék megtartani vagy elvetnék az óraigazítást.

Az EU felvetésére Magyarországnak olyan választ kellene adni, ami lehetővé teszi, hogy hazánk lakói a jelenleginél több napon élvezhessék a világos estéket. Sokak bánatára, de sajnos meg kellene tartani az óraigazítást. Ennek az oka, hogy a helyes időzóna és az óraigazításnak az alkalmazásával jelentősen lehet javítani a napfény kihasználást társadalmi szinten.


Melyik időzóna lenne a legjobb Magyarországon?

A döntéshez meg kell nézni, hogy mi a mai magyar társadalom igénye?
– Meg kell ismerni, hogy mikor vannak ébren az országban élők?
– Mikorra esik a szabadidőnk?
Melyik időzóna jelentené 10 millió ember többsége számára a legtöbb hasznosuló napfényt?
– Dönteni kell, hogy az emberek a szabadidejüket világosban vagy sötétben töltsék-e?
– Kiszámítani, hogy melyik jelenti a legkisebb környezeti terhelést és szén-dioxid kibocsátást?
Milyen előnyei és hátrányai vannak a lehetséges időzónáknak?
– Milyen hatással lenne a magyar gazdaságra egy másik időzónába áttérés
– Ha esetleg megszűnne az óraigazítás, melyik időzóna lenne a legjobb számunkra?



Milyen előnyei és hátrányai vannak a lehetséges időzónáknak?

2017_oraigazitas-vagy-idozonavaltas-magyarorszagon
2017 évi adatokkal számítva

A “GMT+2 időzónát Magyarországnak!” javaslatban megvizsgáltam a fenti szempontokat és arra a következtetésre jutottam, hogy a Magyarországon élő legtöbb ember számára az lenne a legjobb, ha óráinkat a jelenlegihez képest egész évben egy órával előbbre tekernénk és megtartanánk az óraigazítást. Ez jobban hasznosuló napfényt, tovább világos estéket, energiamegtakarítást és egészségesebb embereket eredményezne!


A számításokat Excelben érdemes letölteni és megnyitni. A dokumentumok makrókat tartalmaznak, amelyek a táblázat működéséhez felhasznált éves napsütés és világítás adatokat számolják, ezért szükségesek a működéshez.


A javaslatot megalapozó számítások részletes bemutatása:

Reklámok